Amikor egy nyugati az ősi Indiára gondol, valamiféle jóga vagy meditáció jut az eszébe. Mivel a jógarendszert nyolc lépésben írják le néha astánga-jógának, "nyolcfokú jógarendszernek" is hívják, bár elterjedtebb a hatha-jóga megnevezés. A jóga a szanszkrit judzs tőből származik, ami azt jelenti: "összekapcsolódni, egyesülni". Hasonlít a religio (,össze- kapcsol") szóra, ami az angol religion (,,vallás") latin töve. A vallás (religion) és a jóga célja tehát ugyanaz: egyesülni vagy összekapcsolódni Istennel.
Indiában a jógát Patandzsali foglalta rendszerbe a középkorban, Jóga-szútrák címmel. Ebben módszeresen leír egy folyamatot, amelynek követésével a jógí megtanulhatja uralni a testét és az elméjét, hogy ezeknek a finoman irányított anyagi eszközöknek a segítségével elérje végső célját; Isten szolgálatát. A jógában a testet a lélek templomának tekintik. Bizonyos testtartásokkal (szana) és légzéstechnikákkal (pránájáma) a jóga egészségessé tesz és jó közérzetet biztosít, amivel szilárdabbá teszi a ,templomot". Nyugaton a fizikai erőnlét ugyan öncélúvá vált, a tradicionális jógarendszerben
azonban ez csak az első lépés Isten megvalósításának az útján.
Ahogyan mi, nyugatiak időnként elfelejtjük, hogy a jógának mélyen gyökerező vallásos alapjai vannak, úgy az indiai jógamesterek is megtévednek néha, és a valódi végcél helyett a sziddhik, a misztikus tökéletességek elérését tűzik ki célul. Ezeket a misztikus tökéletességeket Patandzsali Jóga-szútráinak harmadik fejezete írja le. Nyolcféle misztikus tökéletesség ismeretes amelyek közé olyan képességek tartoznak, mint az animá-sziddhi, amellyel parányiakká válhatunk, a laghimá-sziddhi, amellyel a levegőben vagy a vízen lebeghetünk, vagy a prápti-sziddhi, amellyel bármit azonnal megszerezhetünk egy távoli helyről. A jóga-sziddhik végső soron anyagi teljesítmények, amiket anyagi tudományokkal ugyanúgy, elérhetünk, mint jógával. A laghimá- sziddhi (levegőben és vízen lebegés) képessége közönséges repülőgéppel vagy hajóval is reprodukálható. A vasitva-sziddhi, amellyel valakit az uralmunk alá vonhatunk, ugyancsak megvalósítható a hipnózis segítségével.
A bhakti-jóga célja egészen más, mint ezek a jóga-tökéletességek: kibontakoztatni a Legfelsőbbel való kapcsolatunkat, amihez fogható célt sehol sem találunk az anyagi világban. A Bhagavad-gítá hatodik fejezetében Krisna azt mondja Ardzsunának, hogy ne aggódjon, hiszen Ő [Ardzsuna] már a legkiválóbb jógí. A különböző - hatha-, gjána-, dhjána-, karma- és bhakti-- jógik közül a bhakti-jógí a legkiválóbb: "Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a jógában, s minden jógí közül Ő a legkiválóbb."
A Jóga rendszere: Az Astanga-Jóga nyolc lépcsőfoka
Közvetett felkészülés
1. jama (szabályok követése) • ahinszá (erőszakmentesség) • szatja (igazmondás) • asztéja (a lopás kerülése) • brahmacsarja (cölibátus) • apavigraha (a mohóság hiánya)
2. nijama (erények kiművelése) • saucsa (tisztaság) • szantósa (elégedettség, béketűrés) • tapasz (lemondás, önfegyelmezés) • szvádhjája (tanulás - különösen a szentírások tanulmányozása) • ísvara pranidhána (meghódolás Isten előtt)
3. ászana (testtartások)
4. pránájama (légzéstechnikák)
5. pratjáhára (az érzékek visszavonása)
Közvetlen felkészülés
6. dháraná (koncentráció)
7. dhjána (meditáció)
8. szamádhi (transz)
Haladó szintű gyakorlat
Rendkívüli képességek és a meditáció magasabb szintű formáinak gyakorlása, amelyek kaivalját (teljes elmerülést és szabadságot) eredményeznek.
Amikor a jógi minden szennyeződéstő] megtisztulva őszintén törekszik a további fejlődésre, a sok-sok életen át tartó gyakorlás után tökéletessé válik, s végül eléri a legfelsőbb célt.' -az Úr Krisna - Bhagavad-gítá 6.45.