Vrindávana, Bradzsa szent földje

Észak-India Uttar Prades államában, Újdelhitől 137 kilométerre délre terül el Bradzsa- más néven: Vradzsa (a. m. ,,mező") -, ez a bukolikus vidék. Hívogató pásztori atmoszférája mindenkit csábít, aki szeretné végiglátogatni a legszentebb vaisnava zarándokhelyeket.

Bradzsa falvainak területe mint egy 40 mérföld átmérőjű. Ezen a vidéken található Mathurá városa, tizenkét kiemelt jelentőségű erdő (ezek egyike Vrindávana, amit sokan Bradzsa lelki középpontjának tartanak), valamint százhuszonöt további erdő. 

Félrevezető volna azonban pusztán földrajzi elhelyezkedés szempontjából vizsgálni Bradzsát, 
mert ez háttérbe szorítaná a hely spirituális jelentőségét. 

A vaisnavák számára Bradzsa szent hely. Többdimenziójú: kiterjed időben és térben - és azon túl is. Az Úr Krisna lelki világbeli örök kedvtelései (lílá) néha a háromdimenziós földi világban is megnyilvánulnak. Amikor erre sor kerül, az mindig Bradzsában történik, csakúgy, mint legutóbb, ötezer éve. Ebből a megfontolásból a vaisnavák a lelki világot is Bradzsána nevezik. Van tehát az égi Bradzsa és a földi Bradzsa, ám a vaisnavák mindkettőt egynek tekintik. 

A vaisnava szentírások kijelentik, hogy az égi Bradzsa (és a lelki világ belőle kiáradó többi része) valamenynyi élőlény eredeti otthona, ahonnan a teremtés hajnalán kiszakadtak. Így aztán az ember az idők kezdete óta keresi a tökéletes otthont - a paradicsomot, Sangri-Lát, Waldent - amelynek eredeti, békés és boldog, idilli hangulatába visszatérhet. A templomoknak és szenteknek otthont adó földi Bradzsa kis falusi konklávéja mindenkinek beteljesíti ezt a vágyát, aki menedéket kér tőle. 

A Bradzsa nyújtotta élményt személyesen érdemes megtapasztalni, egy olyan parikrama (körút, zarándoklat) során, amelyet a hely avatott ismerője tart (avatott ismerő nem az, aki csak a hely földrajzi adottságait ismeri jól, hanem az, aki emellett az ott látottak mélyebb, spirituális jelentését is fel tudja tárni). Bradzsa homokjáról például, amelyet egykor Rádhá és Krisna lótuszlába érintett, azt tartják, hogy az istenszeretet itatta át. Ezért nem ritka látvány, amikor egy-egy zarándok homokot vesz a kezébe, és mély áhítattal a fejére szórja. 

A föld szent helyeinek és a világ vallásainak széles palettájából adódik, hogy egészen különböző mentalitású és szándékú szellemi útkeresők tűnhetnek fel egy-egy kegyhelyen. A zarándoklatok motivációja igen színes: vannak, akik testi vagy lelki bajaikat kívánják ott orvosolni, mások gazdagságért vagy anyagi jólétért imádkoznak. Olyanok is akadnak, akik nem is tudják pontosan, miért mennek oda - valami vonzza őket. Sokan lelki fejlődésük elindítása vagy meggyorsítása érdekében vállalkoznak az útra. Bradzsa azokat várja akik a legtisztább motivációval keresik fel. India tradicionális zarándokhelyei a hagyomány szerint mindent megadnak, a bhuktitól (,anyagi jólét") kezdve egészen a muktiig (felszabadulás"), de a bhaktit és a prémát, a Legfelsőbb Lény iránti odaadást és szeretetet csak Bradzsa kínálja zarándokainak.

SOHA NEM FELEDEM BRADZSÁT 

(Krisna így szól:) Uddhava, soha nem feledem Bradzsát. Vrindávanát, Gókulát, az erdőket, a lugasokat és az árnyas, sűrű ligeteket! 

Amikor hajnalban meglátom Jasodá anyát és Nandát, felderül a szívem. Meleg kenyeret és vajat hoznak, s megetetnek nagy szeretettel. A tehénpásztorfiúkkal játszom, s minden napomat végignevetem. 

Uddhava, soha nem feledem Bradzsát, a Jamuná gyönyörű partjait és az árnyas ligeteket! Itt vannak a kívánságteljesítő tehenek, amott a borjak, az edények, ott meg a karámok, ahol a teheneket fejjük. Egyszer a tehénpásztorfiúk összegyűltek, nagy ribilliót csaptak, táncoltak és birkóztak. 

Ez a Mathurá az arany, a drágakő és a gyöngy városa. De a bradzsai emlékek boldogságot hoznak magukkal, túlcsordul a szív és kicsurog a testből. Számtalan kedvtelésben vettem részt szüntelen, és Jasodá és Nanda elnézte nekem. 

Miután ezt elmondta, Szúr mestere elhallgatott és elnehezült a lelke.

-Szúrdász, 15. századi költő és szent