Szent tehenek

Az élőlények között a tehén kitüntetett helyet foglal el az indiai vallásos hagyományban: ,,Azokhoz szólok, akiknek tudásuk van: ne bántsátok a tehenet, mert ha bántjátok, a földnek és az egész emberiségnek okoztok kárt." -Rig-véda 8.101.15

Noha a tehén szent állat Indiában, ,,tehén-istennőt" - sehol sem imádnak a hindu templomokban. A tehenet önmagáért szeretik: azért, mert az ember hét anyjának egyike, és mert tejet ad, akár a vér szerinti anya. Maga Gandhi is nagy becsben tartotta a teheneket: "Számomra a tehén az emberalatti lét megtestesülése. A tehén képessé teszi a hívőt arra, hogy megértse; egy élőlényekből álló világ része... Tehenet védelmezni annyit jelent: védelmezni az Isten teremtette valamennyi élőlényt." 

A tehéntől származó öt dolog (pan- csa-gavja) - tej, joghurt, ghí (tisztított vaj), tehénvizelet és tehéntrágya - a hagyomány szerint tisztító hatású. A tehenek központi szerepet játszanak India gazdaságában. A tehéntrágya például olcsó trágya. Néha föld alatti tárolókban tárolják, ahol fűtésre és főzésre használt metángázt fejleszt. A tehéntrágya hasznos fertőtlenítő- szer, amely meleg borogatásokhoz és tisztítóanyagként egyaránt alkalmazható. 

A tradíció szerint a tehén nagyon kedves az Úr Krisnának. Nem véletlen, hogy Krisnát Góvinda és Gópála néven is ismerik. Ezek a nevek a tehenek iránt táplált gyengéd érzéseire utalnak. Krisna bradzsai (bradzsa ,legelő") és lelki világbeli - gólókai (gólóka: a tehenek világa) - hajlékának nevei is a tehenekhez fűződő bensőséges viszonyáról tanúskodnak. Krisna tehénszeretetét a védikus irodalom számos helyen dicsőíti. Nem csoda hát, hogy a Védák olyan nagy nyomatékkal hangsúlyozzák az ahinszát, az érző lények iránti könyörületességet, s kivált a tehénvédelmet. 

A Nighantu című védikus kézikönyv kilenc nevet ad a tehénnek amelyből három - aghnja (" nem megölendő"), ahi (nem megölt") és aditi ("nem levágandó") - konkrétan megtiltja a lemészárlását. A Mahábhárata című eposz így foglalja össze a ,,tehén" szinonimáit: "A tehén elsődleges neve aghnja, ami azt jelenti, hogy nem szabad megölni. Ki merné ezek után lemészárolni? Nem kétséges, hogy aki megöl egy tehenet vagy egy bikát, az a legszörnyűségesebb bűnt követi el." (Sánti-parva 262.47)